KIÁLLÍTÁSOK » IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS » VÁSÁROK, PIACOK, PORTÉKÁK

Vásárok, piacok, portékák - Történetek a 660 éves Cegléd múltjából

A kiállítás megtekinthető: 2024. november 24-ig.

2024-ben 660 éves Cegléd városa. Erre emlékezve a Kossuth Múzeum munkatársai olyan kiállítást hoztak létre, mely nem a nagy történelmi eseményeket állítják középpontba, hanem a hétköznapokat, az itt élt és ide érkező emberek mindennapjait a kereskedelem tükrében.

A tárlat kronologikusan, azon belül tematikus egységekre tagolva tárja fel Cegléd kereskedelmének történetét az 1300-as évektől napjainkig. A téma feldolgozása nemcsak a vásárok és piacok világát idézi meg, hanem utal a ceglédiek mindennapjaira is.

Az 1300-1690 közötti időszak régészeti anyaga fémeszközöket, kerámiaedényeket és kályhaszemeket, ruhakiegészítőket, valamint ékszereket mutat be. Itt látható a város 1546-os pecsétnyomója is, ami különleges darabja a kiállításnak. A 16. századi távolsági állatkereskedelem Galambóci Mihály ceglédi tőzsér személyében elevenedik meg egy képernyőn, aki elmeséli a Ceglédtől akár Nürnbergig is tartó kereskedelmi útvonal sajátosságait.

Az 1690 és 1847 közötti korszakot bemutató egységben a valamikori vásárbíróság működését is megismerheti a látogató. Látható a város egykori derese, kalodája és megjelenik a kisbíró figurája is. Külön tematikus egységben mutatják be - interaktív elemekkel is - az egykor használt mérőeszközöket és mértékeket.

A következő fejezetben az 1847-1945 közötti időszak jelenik meg. Az 1847-ben átadott Pestet Szolnokkal összekötő vasút nagy változásokat hozott Cegléd életében. A lakosok száma jelentősen megemelkedett, a város társadalmi összetétele megváltozott, az iparosok és kereskedők száma megnőtt, az árukészlet kibővült, a kereskedelem megélénkült. A kiállításban - erre is reflektálva - egy 1890-es éveket megidéző piaci jelenetnek lehetnek szemtanúi a látogatók. A dioráma egyik felében egy csizmadia és rúdról árult csizmái, egy sátorból árusító kendővel kereskedő asszony és a szomszédos Irsa (ma Albertirsa) községből érkezett vásárlója látható. Velük szemben egy kordély áll felhalmozott gabonás zsákokkal, mérőeszközökkel. Mellette gyékényről szemesterményeket és tojást árul egy idős asszony, aki egy pásztorlegényt szolgál ki.

A piacokon még az 1960-as években is árusító iparosokat fényképek, a város egykori céheit egy-egy fókuszba helyezett tárgy idézi fel. Jellegzetes eszközük a vásározó láda is megjelenik, amit Paszterkó József ceglédi késesmester évtizedeken keresztül használt. Benne az ő termékei láthatóak.

Az ezt követő szakasz az 1945-től napjainkig terjedő időszakot dolgozza fel, ahol az 1960-70-es évek bicikliktől zsúfolt belvárosi piacának hangulatát eleveníti fel fotónagyítással és egy kosarakkal megpakolt bicikli segítségével. A közelében egy hagyományos viseletbe öltözött ceglédberceli sváb asszony hátikosárral igyekszik a zöldségpiacra. Az Eötvös téri piac forgatagának látképe előtt pedig egy asszony áll az 1970-es évek viseletében és a helyi boltok csomagjaival.

Az egykori boltok világát fényképek és egy-egy, a korszakra jellemző tárgy idézi fel, a Hangya Szövetkezettől a trafikokon át az ABC áruházakig. Az 1980-as évek lengyelpiacának miliőjét a rendszerváltoztatás időszakának jellegzetes tárgyaival szemléltetik, melyekhez minden 1980 előtt született látogatónak személyes élményei is társulnak. Végül a látogatót a zöldség- és gyümölcspiac képes története vezeti át napjainkba.

A kiállításhoz több múzeumpedagógiai foglalkozás is társul az életkori sajátosságokat figyelembe véve.

Az interaktív elemekkel gazdagított kiállítás Cegléd Város Önkormányzatával valósult meg.

19. század végi piac diorámája - részlet a kiállításból