OLDALTÉRKÉP
 
 

GYŰJTEMÉNY » ÁTTEKINTÉS


Igazgató váltás a Kossuth Múzeumban

 

2022. július 1-jétől Zakar József tölti be a Kossuth Múzeum igazgatói tisztét.

Reznák Erzsébet történészként folytatja a munkát az intézményben.

 


 

Felhívás!

 

Tárgyak, dokumentumok, fényképek kerestetnek!

 

Cegléden egykor két lovassági laktanya is állt. Az első kaszárnya 1874-re épült fel az Széchenyi-Törteli-Szolnoki utak találkozásánál. Egy század lovasságnak és az ezredparancsnokságnak volt itt hely. 1905-ig használták ezt a kaszárnyát - többnyire - huszárok. Ekkorra épült fel az új lovassági laktanya 3 századnyi lovasság és az ezredtörzs számára. Elődje ezt követően a 20. század folyamán többször kapott új funkciót; működött itt többek között honvédségi- és csendőrségi pótlóavató laktanya, fogház (leánynevelő intézet), vöröskeresztes kórház, üzemek, kórházi labor, utoljára kollégium, stb. Az épületet 2010-ben bontották le teljesen.

Felhívás! Tárgyak, dokumentumok, fényképek kerestetnek!

A bővebb tartalom megtekintéséhez kattintson az alábbi "Bővebben" gombra!

Bővebben

A második laktanya ettől nem messze, a Törteli- és Szolnoki út közötti területen kapott helyet. E kaszárnya az eredeti funkciója mellett más történelmi eseménynek is helyszíne volt. Az első világháború alatt internálótábornak, azt követően vöröskatonák számára fenntartott fogolytábornak adott helyet, majd újra huszárok állomásoztak itt. 1939-től bővítették, átalakították. Tőle DK-re, a Törteli út mentén felépült a páncéljárműves (motoros) laktanya is. 1942-ben huszárok helyett páncélos alakulatok; harckocsizók és légvédelmi tüzérek vették birtokba ezeket. A második világháború végén, 1944 novemberétől a szovjet hadsereg mindkét laktanya épületeiben fogolytábort alakított ki. A Kárpát-medence legnagyobb szovjet fogolytáborát. 1946-tól 1949-ig magyar, majd ezt követően szovjet alakulat laktanyája lett

E három laktanya, valamint az 1949-ig itt állomásozó magyar katonai alakulatok történetéről készül egy könyv, melynek szerzői Dr. Jójárt György és Gyura Sándor. Ehhez keresünk illusztrációs céllal korabeli dokumentumokat, fényképeket, tárgyakat az alábbi témákkal kapcsolatban:

  • Az első huszárlaktanya épülete; abban a pótlóavató laktanyák-, fogház-, üzemek-, a kórházi részlegek- a kollégium-működése.
  • A második huszárlaktanya épülete, a páncélos laktanya épülete.
  • A laktanyákba telepített internáló tábor és a fogolytáborok működése.
  • Az egykori katonakórház, majd 1930-tól városi kórház épülete, működése.
  • A városban működő egyéb katonai, vöröskeresztes kórházak 1946-ig.
  • Cegléden szolgált huszárok, páncélos- és gyalogsági katonák, 1919-es vörös katonák a hátországban és a fronton 1949-ig.
  • A városban egykor állomásozó román és szovjet katonai egységekkel kapcsolatos emlékek (1919, 1944-től)
  • Katonaélet a laktanyákban és a városban, város és a katonaság kapcsolata.
  • Katonai- és a hozzá kapcsolódó civil lósport a huszárlaktanya területén és azon kívül.

A felajánlott dokumentumokat, ha szükséges, digitalizáljuk és visszajuttatjuk tulajdonosukhoz. Ezek bekerülnek majd a Kossuth Múzeum gyűjteményébe is. Természetesen a múzeum eredeti dokumentumokat és tárgyakat is befogad. Kérjük felajánlásaikat a +36-20-321-3075-ös telefonszámon vagy a gyura.sandor@kossuthmuzeum.com e-mail címen, vagy a múzeum facebook oldalán tegyék meg.

Akik már korábban is rendelkezésünkre bocsátottak anyagokat, azoknak ezúton is újra köszönetünket fejezzük ki.

Segítségüket előre is köszönjük!

 


 

Néprajzi gyűjtemény

 

Cegléd és vonzáskörzete régió és a Tápiómente kistáj, agrárnépességének életmódját dokumentáló tárgy-, fotó- és dokumentum gyűjteményekkel rendelkezik a 19-20. századból. A néprajzi tárgygyűjteményben jelentős egységet képez a kerámia és a kézművesműhelyek felszerelési tárgyai kékfestő, asztalos, cipész, kádár, szűcs, kötélgyártó, kalapos, mézesbábos, szíjgyártó, tímár, bádogos, kőműves, fazekas. Háziipari falfestő, seprűkötő, vesszőfonó stb. eszközök is vannak.

A szép tárgyak kategóriájában az un. évszámos tárgyakat kiállításon mutattuk be. Kiemelkedő, kulcs-tárgy az 1793-as keltezésű Váróczi Erzsébet kelengyésládája, a mezővárosi református közösség 18. századvégi kulturális orientációjához.

A néprajzi gyűjtemény fejlesztése Nagy Dezső ceglédi működésével kezdődött. Jelentős gyarapodása I. Sándor Ildikó és Ikvai Nándor nevéhez fűződik. Szilágyi Miklós 1969-től, Nagy Varga Vera és Kocsis Gyula pedig 1974-től gyarapítják a gyűjteményt.

Festett láda

Ácsolt láda

Kékfestődúc Lédeci Benő
egykori ceglédi műhelyéből

Képzőművészeti gyűjtemény

 

Képzőművészeti gyűjteményünk - a többi gyűjteményhez hasonlóan - a múzeum 1917-es alapításához kötődik. A Kossuth Lajosról készül ábrázolások sokfélesége jellemzi és ebben található Kossuth idősebbik fiának, Kossuth Ferencnek néhány alkotása is.

A ceglédi alkotóművészek közül Benedek Péter festményei és rajzai alkotják benne a legnagyobb egységet; a különleges tehetségű parasztfestő több mint nyolcvan festményét őrizzük itt.

Benedek Péter ENYELGÉS című festménye

Benedek Péter
KISÖCSÉM című műve

Benedek Péter PAPRIKAFŰZŐ
című festménye

 Numizmatikai gyűjtemény

 

A numizmatikai gyűjtemény becses darabjai Kossuth Lajos tevékenységéhez kötődnek: papírpénzek, fémpénzek, kincstári utalványok tartoznak ide. Ez utóbbiak közül kiemelkednek az amerikai "Kossuth-dollárok", azaz Kossuth 1851-1852-es amerikai útja során kiadott különleges nyugták.

A gyűjtemény őrzi a helyi kitüntetések, érmek, jelvények, emlékpénzek rendkívül sokféle változatait is.

 

Amerikai Kossuth dollár
(nyugta az átvett adományról

Jelvény. Kossuth Lajos
temetésén viselték

Német kiadású érem
Kossuth Lajos tiszteletére

Történeti Dokumentációs Gyűjtemény

 

Történeti dokumentációs gyűjteményünk jeles darabjai a Kossuth Lajoshoz és kultuszához kötődnek. Ide tartoznak a róla készült fotók, ábrázolások, a keze írását őrző iratok, általa szerkesztett újságok. A ceglédi Kossuth-kultusz hagyományának gazdag tárháza ez a gyűjtemény.

Természetesen a ceglédi és a környékbeli múlt pótolhatatlan darabjai is helyet kaptak ebben a gyűjteményben. Képeslapok, plakátok, fotók, iratok, igazolványok, levelek, a helyi kereskedelem aprónyomtatványai tartoznak a jellegzetes dokumentumok közé.

Felhívás 1956-ból

Kossuth Lajos portréja
(Karl Malknecht metszete)

Választási plakát 1895-ből

Történeti Tárgyi Gyűjtemény

 

Történeti tárgyi gyűjteményünk jeles darabjai közé tartoznak Kossuth Lajos használati eszközei, egykori lakásának bútorai, néhány ruhadarabja, emléktárgya. Itt őrizzük Kossuth Ferenc íróasztalát és két szekrényét is.

Szintén ebben a gyűjteményben találhatók a ceglédi helytörténet jellegzetes darabjai; ezek közül a régi munkaeszközök, ceglédi házak vakolatdíszei, egy-két lakberendezési tárgy és Ceglédhez kötődő találmány  (ceglédi kanna) érdemel külön említést.

Hadimozsár az
első világháborúból

Írógép az egykori ceglédi
gyors- és gépíróiskolából

Utcanévtábla