Bíbor és arany - időszaki kiállítás

A CEGLÉDI KOSSUTH-KULTUSZ

120 éves a ceglédi Kossuth-szobor

Az emlékművet Kossuth 100. születésnapján, szeptember 19-én avatták fel; az ünnepséghez több különleges esemény kötődött. Kossuth Ferenc és Kossuth Lajos Tivadar beszédet mondott, Szabolcska Mihály verset írt az alkalomra, különszámot adott ki a "Czegléd" című hetilap, díszkivilágítást rendeztek az átadás napjára, fogadták a szomszédos városok küldöttségeit, az Ipartestület tagjai cigányzenével köszöntötték a műalkotást. A koszorúzók között ott voltak a "czeglédi asszonyok" is, akiknek utódai azóta Kossuth március 20-ai halálának évfordulójára virágcsokrot visznek a szobor talapzatára.

A 270 cm magas bronz főalak 250 cm magas talapzatra került, két mellékalakja közül az álló alak 210 cm magas. A művész a ceglédi piactéren beszélő Kossuthot örökítette meg úgy, ahogy az emberek emlékezetében, vágyaiban 1848-tól megőrződött. Arcvonásainak megformálásához a ceglédi Tury Gyula által megfestett amerikai dagerrotípiát használta fel Horvai János. A kompozíció mellékalakjai - a népfelkelőkkel a harctérre induló fiú és a tőle búcsúzó apja - szintén a 48-as toborzóra emlékeztetnek. A családi hagyomány szerint az idős ember alakját Lédeczi Sámuelről mintázta a szobrász.

A ceglédi Kossuth-szobor - alföldi társaihoz hasonlóan - a főtéren áll. Biztos és képletes tájékozódási pontot jelent az emberek és a város életében. A látványa az otthont jelenti az itt élőkben az innen régen elköltözöttekben pedig a szülőváros emlékét idézi fel. Bár Kossuth-emlékműveket ritkán szoktak Magyarországon lebontani, egyszer a ceglédi szobo r mégis eltűnt a talapzatról. Szerencsére, nem örökre költözött el a városból: csak a restaurálás idejére volt távol 2008-ban. A szokásos városi rendezvényre azonban már vissza is hozták, szeptember 21-én pedig ünnepélyesen újra felavatták a Szabadság téren.

Március 15-e, március 20-a és szeptember 24-e alkalmából régóta visznek a Kossuth-szobor talapzatához koszorúkat a ceglédiek. Kossuth Lajos tisztelői jóvoltából azonban szinte egész évben díszlenek magányos virágok, nemzetiszínű szalagok a szobor lábánál.

A városi Kossuth-szobor a műfaj jól sikerült alkotásai közé tartozik. Így látták ezt azok az amerikai magyarok is, akik Horvai alkotását állították fel 1928-ban New Yorkban. "Horvai szobrászművész ceglédi művét, az ország legszebbnek tartott Kossuth-szobrát készíttette el újra némi módosításokkal" - emlékezett az egyik szervező az amerikai szoborállítást kezdeményező Berkó D. Géza újságíró választására. A változtatások közül a legszembetűnőbb a főalak ruházata: a ceglédi Kossuth csizmát, a New York-i pedig félcipőt és természetesen a lábbelihez illő más-más nadrágot visel.

A 113. utca és a Riverside drive sarkán álló emlékművet népes magyarországi küldöttség jelenlétében avatták fel 1928. március 15-én. Ceglédet tizenkét tagú küldöttség képviselte. A "Kossuth-zarándokok" útjáról filmet forgattak, útleírást állítottak össze és terjedelmes cikkeket közölt érdekes programjukról az amerikai magyar sajtó.

Az 1928-as New York-i utazás különleges dokumentumai az egyik ceglédi résztvevő, Halmi István hagyatékából a Kossuth Múzeum kerültek.

FELADAT

JÁTÉK

Építsd össze a ceglédi Kossuth-szobor darabjait, hogy megcsodálhasd Horvai János alkotását, amit 1902-ben állítottak fel az akkori Árpád téren! Kattints a linkre, tedd teljes képernyőre és láss munkához!

https://www.jigsawplanet.com/?rc=play&pid=1a08a78565cd

A "BÍBOR ÉS ARANY" CÍMŰ KIÁLLÍTÁS TOVÁBBI OLDALAI: