Bíbor és arany - időszaki kiállítás
A CEGLÉDI KOSSUTH-KULTUSZ
Cegléd, 1848. szeptember 24.
Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-ei ceglédi beszéde nemcsak a város, hanem az egész ország történetében meghatározó fordulatot jelentett. Ennek a napnak köszönhető, hogy a törvényes forradalom ellen fegyveres támadást indító uralkodói könnyű győzelem helyett a jogos önvédelmi harc elszánt önkénteseivel nézett szembe a harctereken.
A különleges napról sok apró, akkor keletkezett részletet (hírlapi tudósítást, Kossuth által írt beszámolót, kiáltványt) ismerünk. A Kossuth Múzeum 1944-es kirablásakor azonban eltűnt a legbecsesebb darab: az asztal, melyen állva Kossuth azon a délutánon szónokolt. Nem maradt meg a ceglédi beszéd autentikus szövege sem, de ennek eredeti példánya soha nem is került elő.
KOSSUTH LAJOS MENTÉJE
"Kerek fekete kalapot viselt, hátralengő fekete tollal, viselete egyszerű volt, mint mindig. De mikor szólt, óh, akkor bíbor és arany volt rajta minden" - ilyennek látta a Cegléden 1848. szeptember 24- én beszélő Kossuthot Jókai Mór. Az akkori Magyarország egyik népszerű írója tudósítóként kísérte el Kossuthot az Alfödre, bár az itt közölt sorok csak 1867-ben jelentek meg a nyilvánosság előtt. Mi is Jókaitól kölcsönöztük 2022-ben megnyitott kiállításunk címét.
Hogy Kossuth ebben a mentében (atillában) jelent-e meg Cegléden 1848-ban, azt ma már nem tudhatjuk biztosan. De hogy ez a ruhadarab az övé volt, arra bizonyíték a Kossuth Múzem leltárkönyve, melyben minden pontos adatot rögzítettek. "Finom fekete posztó, selyem, paszomány" - írták le pl. a kabát anyagáról.
Kossuth Lajos írásaival, érvelésével, beszédeivel, megvalósitható terveivel, hitével nem csak a magyar politikai közéletben honosított meg merőben új stílust Magyarországon. Megjelenésével divatot is teremtett: a Kossuth-szakáll vagy a Kossuth-kalap napjainkban is ismerős fogalmak. Cegléden még versenyt is rendeznek a Kossuth Toborzó szeptemberi napjaiban előbbi viselői számára!
Azt hívei és ellenségei többször megállapították Kossuthról, hogy sikerének egyik titka a nyilvánosság előtti megjelenése (ma úgy mondanánk: kisugárzása) volt. Gyakran tapasztalom, hogy a Kossuth Múzeumban őrzött személyes tárgyai előtt semmihez sem hasonlítható áhítattal állnak meg még azok is, akik egyébként nem tartják szimpatikusnak a személyét. Kossuthot csak az nem szereti, aki nem ismeri - emlegette gyakran Kocsis Gyula, a Kossuth Múzeum korábbi igazgatója.
"Kossuth Lajos erényei- és hibáival, fény- és árnyoldalaival, életének minden fázisai- és momentumaiban, születése órájától bekövetkezendő haláláig a világhistoria sajátja" - írta róla egykori harcostársa, kíméletlen bírálója, Pálffy János.
A "BÍBOR ÉS ARANY" CÍMŰ KIÁLLÍTÁS TOVÁBBI OLDALAI:
A Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya »
Bevezető a Kossuth-kultuszról »
Kossuth Lajos kézírásos hagyatéka az emigrációból »
A ceglédi Kossuth-kultusz 1877-1894. A ceglédiek turini látogatása, 1877. január 24. »
A ceglédi Kossuth-kultusz 1894-től napjainkig »
A ceglédi Kossuth-kultusz 120 éves a ceglédi Kossuth-szobor »
Kossuth-ábrázolások a képzőművészetben »
A magyar nemzet élő eszményesülése »
Kossuth Lajos bélyegeken, emlékbélyegzőkön, emlékborítékokon »
Kossuth Lajos és a Kossuth-címer »
Kossuth Lajos emléktárgyakon »
Kossuth Lajos papírpénzeken, kitüntetéseken, jelvényeken, érmeken, érméken »