OLDALTÉRKÉP
 
 

KIÁLLÍTÁSOK » IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK

Bíbor és arany

"Kerek fekete kalapot viselt, hátralengő fekete tollal, viselete egyszerű volt mint mindig. Hanem mikor szólt, óh, akkor bíbor és arany volt rajta minden." (Jókai Mór Kossuth Lajosról, Cegléd, 1848. szeptember 24.)

 

Idén, 2022-ben ünnepeljük Kossuth Lajos születésének 220., a ceglédiek turini látogatásának 145. és a ceglédi Kossuth-szobor felállításának 120. évfordulóját. A jeles eseményekre emlékezve és a Kossuth-kultusz ceglédi hagyományait a középpontba állítva Kossuth Lajos személyes tárgyaival és a személyéhez kapcsolódó helyi hagyomány bemutatásával találkozhat a látogató a Kossuth Múzeum új időszaki kiállításában. Megtudhatják, hogy került Kossuth pénztárcája egy ceglédi családhoz, hogy a ceglédi nők közössége milyen szerepet vállalt és vállal ma is a kultusz éltetésében. De arra is fény derül, hogy mit fogyasztottak az óceánjárón azok a küldöttek, akik 1928-ban a New York-i Kossuth-szobor avató ünnepségére utaztak. Láthatják, hogy milyen volt a ceglédiek által Torinónak adományozott Kossuth-szobor avatási ünnepsége és azt is, hogy hányféle műfajban ábrázolták Kossuthot. A kiállítás napjainkig kíséri azt a jelenséget, amely 2014-ben felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.

A "Bíbor és arany" c. kiállítás virtális megtekintése »

 

Szecessziós törekvések Cegléden

 

A kiegyezést követő években lejátszódó társadalmi változások és gazdasági fellendülés hatására Cegléd mezővárosa – hasonlóan más alföldi mezővárosokhoz – korábban soha nem látott átalakuláson ment keresztül.

A 19-20. század fordulóján kialakult városkép nemcsak Gubody Ferenc polgármester (1884-1907) ambiciózus városrendezési és arculati törekvéseiről, modernizációs kísérleteiről, víziójáról ad képet, hanem az akkori ceglédi lakosok társadalmi és vagyoni helyzetéről, ízléséről, a kor tendenciáinak követéséről is. A nagygazdák, a megerősödő parasztpolgári rétegbe tartozók, kereskedők, iparosok képviselői voltak a társasági élet irányítói, a divat meghatározói.

A 19. század végére a túlnyomó többségben a historizmus vonásait hordozó épületek átrajzolták a város képét. A homlokzatok a nagy korstílusokat idéző arányokkal, tagolásokkal és motívumokkal épültek. A historizáló épületek kiegyensúlyozott, nyugodt frontjaihoz képest az 1900-as évek elején, egy, addigra már az országban számtalan helyen felbukkanó és vegyes érzelmeket kiváltó stílus jelentkezett Cegléden is. Ez az új, divatosnak, magyarosnak nevezett forma-nyelv sokszor a népi díszítőművészetből kiragadott növényi elemek és kompozíciók sok-féleségéből táplálkozott.

A szecesszió eszméje és formarendszere városunk számos épületén megmutatkozik. Tipikus motívumai közé tartoznak a páros vagy páratlan számú sziromlevelű, felülnézetből ábrázolt virágfejek, az egyszerű és sokszorosan tagolt tulipánok, a gyakran csak növényi indára emlékeztető, néha öncélúan kanyargó vonalak, pipacsok, napraforgók, a szív és az egyszerű geometrikus elemek: a négyzet, a kör és a félgömb.

Az épületeken kiválóan követhető a tervezők, mérnökök, építész- és építőmesterek munkássága, valamint az építkezésekhez köthető mesterségek magas szintű teljesítménye. A kőműves, az ács, az asztalos, a bádogos, a díszműkovács, a díszítőszobrász és az egyéb mesterek, akik a lakásbelső enteriőrjeihez tartozó fűtőberendezéseket, stukkókat, patronált falfestéseket, kiegészítéseket ma már művészi szintűnek ítélt módon valósították meg.

 

Kiállításunkban néhány ceglédi mester (Polonyi István kőművesmester, Szalisznyó Pál ácsmester, Csala Károly építési vállalkozó, Kádár Antal városi főmérnök) rajzát mutatjuk be, nem elfeledkezve a szecessziós építészet többi helyi képviselőiről sem: And-rássy Gyula, Barna Pál, Gyura István, Nyiri Pál, Szabó András, Szabó László kőmívesmester, ifj. Thanhoffer Imre, Timár János építő-mester, Zsadon József, Zsíros József.

A megrendelők vagyoni helyzete már a tervekből is leolvasható: a helyiségek száma és funkcióik, valamint homlokzatuk tagoltsága és díszítettsége alapján.

A falon Faragó Lajos ceglédi szobrász és kályhásmester gipsz- és kerámiadíszei láthatók a jellegzetes ceglédi magán- és középületek homlokzatainak mintakészletéből.

Zakar József