Hír, program
Török János Református Mezőgazdasági és Egészségügyi Technikum és Szakképző Iskola
János Török Calvinist Agricultural and Healthcare Vocational School. Built in 1914. Architects: Béla Jánszky (1884-1945) and Tibor Szivessy (1884-1963).
This is how the story of the building can be summed up: home of the orphans of war, youth hostel and establishment for secondary school students. The characteristics of the Art Nouveau Architecture of the Hungarian lowland can be seen on it.
Török János Reformiertes Technikum und Reformierte Berufsfachschule für Landwirtschaft und Gesundheitswesen. Das Gebäude wurde 1914 nach den Plänen von Béla Jánszky (1884-1945) und Tibor Szivessy (1884-1963) gebaut.
Das Gebäude diente als Heim der Kriegswaisen, als Schülerheim, als Sekundarschule. Auf dem Gebäude sind die Merkmale des ungarischen Jugenstils sichtbar.
Épült 1914-ben. tervezte Jánszky Béla (1884-1945) és Szivessy Tibor (1884-1963)
Az Széchenyi út sivár, egykor Deák térnek nevezett szakaszán új intézményt építettek az első világháború előtt. Az alapítás és az építés kezdeményezője az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület (AMKE) volt. Ez a társaság a "magyar alföld szellem előmenetelének előmozdítása" érdekben tevékenykedett. Hasonló okok miatt kötött szerződést a ceglédi képviselő-testülettel is: vállalták egy internátus (középiskolai kollégium) megszervezését és fenntartását, a város pedig a telekkel és az építési költségek megelőlegezésével járult hozzá a közös tervhez. A leendő kollégium a környékbeli települések Cegléden tanuló diákjai számára jelentett új lehetőséget. Az internátust eredetileg 80-100 fiú számára tervezték, azt remélve, hogy ideköltözésükkel nemcsak a gimnázium, hanem a város vonzereje is növekedik majd.
A képtár megtekintéséhez kattintson a fenti kisképekre, vagy ide!
Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján 1914-ben láttak hozzá az építkezéshez, szeptemberben beköltöztek az első lakók is, de a "nagy háború" a felnőttekkel együtt a diákokat is elsodorta. Az internátus épületét a Vöröskereszt foglalta le, 1914-től 1917-ig sebesült katonákat ápoltak itt.
Még tartott a háború, amikor újabb fordulat következett be az intézmény történetében. Időközben megszűnt az AMKE, de jelentkezett egy másik jótevő, aki új tervekkel kereste meg a városi képviselő-testületet. Surányi József, a Pesti Napló volt főszerkesztője félmilliós alapítványt ajánlott fel az Országos Gyermekvédő Liga számára, azzal a céllal, hogy fia emlékét megörökítse. A húszéves Surányi Károly József huszár önkéntes ugyanis az orosz fronton halt meg és gyászoló apja legalább a többi árván szeretett volna segíteni. A Liga a ceglédi internátust választotta, az adomány összege elég lett az új intézmény alapítására, így Cegléden nyílhatott meg az ország első hadiárvaotthona. A város vállalta, hogy gondoskodik az alapítványtevő kívánsága szerint az intézet lakói minden évben megkoszorúzzák az elesett fiú sírját, akinek emlékét az épületben elhelyezett emléktábla is megörökíti majd. Még egy kikötése volt Surányi Józsefnek: a tíz ingyenes ceglédi lakó közé öt a ceglédi hitközség ajánlása alapján kerüljön be.
A hadiárvaotthon 1946-től rövid ideig népi kollégium, majd általános iskola végül középiskolai kollégiumként működött. Itt kapott helyet a mezőgazdasági technikum is, amely "túlélte" a kollégiumot, hiszen az 1975-ben elköltözött innen. Az időközben alapított egészségügyi szakiskola diákjai ugyancsak itt tanulna. Az épület 1989-ben új szárnnyal bővült.