Hír, program
MÚZEUMI HÍRMONDÓ 2019. 2. szám
A CEGLÉDI KÉPESLAPOKRÓL
A ceglédi képeslapok történetének első fejezetei. Népszerű témák, gyakori ábrázolások. Hányféle ceglédi képeslap létezik? Helyi képeslapkiadók. A legújabb kiadások. Mi lesz veled, képeslap?
A világon elsőként az Osztrák Magyar Monarchiában adtak ki levelezőlapot 1869-ben. A képeslap ennél fiatalabb, tömeges gyártását csak a millennium évében kezdték el.
Cegléden a "Czegléd és Vidéke" című újságban jelent meg először hír a képeslapokról. 1896-ben. "Ügyes találmány" - dicsérte az újságíró az újdonságot és hozzátette, hogy a ceglédi postán is lehet kapni képeslapokat, melyek árával a millenniumi költségekhez járulhat hozzá a vásárló.
Sebők Béla valószínűleg 1898-ban kiadott képeslapja
Ceglédi kiadású képeslapról 1898-ban adott hírt először a helyi sajtó. "Igen szép és érdekes levelezőlapok készültek el és kaphatók Sebők Béla papírkereskedésében" - írta a Czegléd című újság munkatársa, akinek felsorolásából kiderült a - valószínűleg - először megjelent képeslapok listája. Eszerint az Árpád tér, a takarékpénztár, a református templom, a katolikus templom és a városháza képében gyönyörködhettek az első vásárlók.
Ezeket az épületeket hosszú idő óta láthatják az érdeklődők a ceglédi képeslapokon. Talán nem meglepő, hogy a legnépszerűbb mégis a Kossuth-szobor lett; napjainkig legalább hetvenhatféle ábrázolás készült róla. A legfrissebb, tavaly a Kossuth Múzeum kiadásában megjelent példányok e cikk mellékleteként is megtekinthetőek.
A Kossuth Múzeum 2018-ban kiadott képeslapjai
A Kossuth-szobron kívül szívesen fényképezték a Kossuth teret, a városházát, a református templomot, a gimnáziumot, a Szabadság (korábban: Árpád) teret, a Gubody kertet. Egykor készült felvétel a laktanyáról, a régi kórházról, Újváry Aladár vízgyógyintézetéről, a Dózsa-szobor, a szovjet emlékművekről, az evangélikus templomról. A Kossuth Múzeum szép épülete is ott van a mindenkori képeslapkiadók kínálatában. A zsinagóga, az evangélikus templom, a vasútállomás, a posta sem maradt ki a kínálatból. Készült képeslap a kámáni vasúti hídró, Végh László házáról, kocsmákról, újabban a Budai úti fürdőről, a kereskedelmi iskola épületéről, a Rákóczi úti sportcsarnokról, de még lakótelepi házakról is.
Szinte reménytelen vállalkozás lenne megszámolni, hogy hányféle kiadás jelent meg a ceglédi képeslapokból; nem létezik olyan adatbázis, melyben mindegyik darab megtalálható lenne. Kisfaludi Péter gazdag gyűjteménye például éppen akkor gyarapodott két, addig nem látott darabbal, amikor nyomdába került a Képeslapok Ceglédről című kiadvány. Valószínű, hogy kerülnek még elő eddig ismeretlen példányok.
A Kossuth Múzeum 2018-ban kiadott képeslapjai
Ceglédi képeslapokat kezdetben a helyi nyomdák adtak ki; a fentebb említett Sebők Bélán kívül Piros József, Nagy Elek, Sárik Gyula, Simon János üzletében lehetett saját kiadású képeslapot venni. De természetesen a nagy, képeslapkiadásra szakosodott kiadók (Barasits, Gárdony és Fenyves, Karinger, Knopfmacher, Weinstock) sem feledkeztek el Ceglédről. A második világháború után a Képzőművészeti Alap "vette át" a korábbi üzletet, de a rendszerváltozás új helyzetet teremtett. A ceglédi Gerjepart (korábban DominiCard) kiadó tulajdonosa, Kisfaludi Péter változatos, kreatív kiadványai igazán gazdag hagyatékot jelentenek ma a gyűjtők számára. A Kossuth Múzeum is arra törekszik, hogy újszerű és a köz érdeklődésére számítható képeslapokat kínáljon az érdeklődőknek.
Azt azonban senki nem tudja megmondani, hogy a képeslapokra milyen jövő vár? A nyomtatott termékek - a sajtó, a könyv, a folyóirat, a távirat, a hivatalos iratok - története lehetséges, hogy véget ér? Győz a virtuális valóság? A képeslapok sokasága viszont megmarad a köz- és a magánygyűjteményekben, örömét lelheti benne az utókor is.