TÖRTÉNETEK » HETI CEGLÉDI KÉPTÁRAK

Szitaárusok a ceglédi piacon

Cegléden egykor nemcsak árulták, hanem készítették is a szitát. Egyiküknek a nevét is ismerjük: ő Udvardi István volt.

A képen azonban nem ő, hanem az árus látható. A ceglédieknek bizonyára ismerős a helyszín: a felvétel az Óplébánia Kossuth téri bejárata előtt készült. A fénykép megörökítette az elmaradhatatlan kerékpárokat is.

A felvételt Nagy Dezső, a Kossuth Múzeum egykori igazgatója készítette 1960-ban.

(A Kossuth Múzeum Adattára)

A régi ceglédi evangélikus iskola

A ceglédi egyházközség 1792-ben választott először tanítót, első iskolájukat pedig 1861-ben építették fel a Népkör utcában. Ez a fotó ott készült, a régi épület előtt. Az ott álló két kislány és egy kisfiú nevét nem ismerjük, pedig a fotóból egykor több példány is készült. A régi iskolát lebontották és 1928-ban felavatták az egyházközség új intézményének épületét; ez ma is ott ál a Népkör utcában. E sorok írásakor a városi könyvtár raktára és a Táncsics iskola néhány osztálya található ott.

Már az új iskolában avatták fel 1934-ben a régi evangélikus tanítóknak, Alexy Lajosnak és Mészáros Jánosnak az emléktábláját. Ha nem is ez az egyetlen, de ez az első olyan emléktábla, melyen pedagógusok nevét örökítették meg a városban.

(A fotó a Kossuth Múzeum tulajdona)

Sonneberegi játékok tegnap és ma...

… ez volt a címe annak a kiállításnak, amely 1978-ban nyílt meg a Kossuth Múzeumban. Sonneberg azokban az években az NDK-beli Suhl megyéhez tartozott; ez a terület akkor Pest megye testvérmegyéje volt.

A fotó a megnyitás napján, 1978. szeptember 28-án készült.

A kiállított játékok a sonnebergi Játékmúzeumból érkeztek, a képen megörökített kislányok viszont ceglédiek voltak. Emlékszik-e közülük még valaki ama régi múzeumi szereplésre?

(Apáti-Tóth Sándor felvétele. A Kossuth Múzeum gyűjteménye)

A Gubody utcában

A jobb oldali épület tábláján ez olvasható: "CEGLÉDI ÁLLAMI KOSSUTH MÚZEUM". A szöveg nem tévedés, hiszen 1945-től 1956-ig itt működött a Kossuth Múzeum. A háborús pusztítások után ide menekítették át a megmentett műtárgyakat, itt nyílt meg a felújított kiállítás. Azt a régi-új tárlatot az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriuma alkalmából mutatták be.

Bár a Vaskovics Antal (1851-1913) által tervezett épületet kifejezetten a múzeum céljaira vásárolta meg a város, az nagyon hamar kiderült, hogy az ottani tér kevés lesz kiállításhoz, raktározáshoz, további gyűjtéshez. Ezért 1956-ban újabb döntés született: a Kossuth Múzeum helyet cserél az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) irodájával. Így költözött át 1956 októberében a múzeum a Marx (ma: Múzeum) utcába. A döntés idején SÁRKÁNY JÓZSEF, a költözéskor MURÁNYI ÁDÁMNÉ TÓTH EDIT, a berendezéskor NAGY DEZSŐ volt a múzeum igazgatója; mindegyiküket hála és köszönet illeti meg a tiszteletre méltó munkáért!

A kép bal oldalán a posta részlete látható. De az itt megörökített, a Gubody utcába vezető kaput már ne keresse az Olvasó... Az 1960-as években befalazták azt, pontosabban egy irodát alakítottak ott ki és egy ablakot tették a helyére - válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésemre Nagy László, a posta korábbi igazgatója.

(A fénykép a Kossuth Múzeum tulajdona)

A ceglédi szeszgyár

A több átszervezést és átnevezést megért ceglédi "szeszgyár" a mai Várkonyi István és a Mizsei út sarkán állt; valaha az udvarán át ment a csemői vasút vonala is.

A barackpálinkát - melynek a címkéje itt látható - valamikor az 1960-as években főzték a ceglédi szeszgyárban. A félliteres üveg 53 forint 40 fillérbe került,de meg kellett fizetni a az üvegbetét árát is.

A kétféle barackon kívül cseresznye, eper, szilva is tartozott a választékhoz. Talán él még olyan ember a városban, aki tudja: milyen volt a szeszgyár különleges terméke, a CALVADOS JELLEGŰ VALÓDI ALMAPÁRLAT?

(A Kossuth Múzeum gyűjteménye)

A Ceglédi Népkör

„A czeglédi Népkör egylet illedelmes társalgás, hasznos olvasás, törvényileg nem tiltott mulatságos időtöltés által polgárosodást, a vélemény és a helyzetben különbözők közeledését, az értelmiség és erkölcsiség előmozdítását és fejlesztését czélzó magán egylet, melynél a tagok száma korlátolva nincs, tagja lehet minden becsületes jellemű s tisztes magaviseletű önálló egyén" - olvasható az egyik tekintélyes ceglédi egylet 1866-ban kelt alapítólevelében.

Fontos év volt a Népkör történetében az 1869. év is: akkor Kossuth Lajost választotta meg tiszteletbeli elnökké a tagság. Abban az esztendőben épült fel a Népkör saját székháza is. A házhelyet Schillinger Márktól vették meg, az építkezést Nyíri István és Tóth Mihály vállalkozók irányították.

A Népkör utcai székházban szerveződött és onnan indult el 1877. január 20-án a ceglédi 100-as küldöttség Kossuth Lajoshoz. Hosszú évtizedeken át ez maradt a találkozóhelye Cegléd e máig létező tiszteletreméltó közösségének.

A Népkörben a ceglédi gazdák tölthették el az idejüket: rendeztek itt bálokat, színi előadásokat, disznótoros vacsorákat, kölcsönöztek könyveket a könyvtárból, olvashatták a ceglédi hetilapokat.

Olykor persze, "kossutoztak" is: megtárgyalták a helyi közügyeket és az ország helyzetéről is elmondhatták a véleményüket. Itt találkozhatott a tanyán élő híveivel Takács József lelkész is, aki szintén szívesen időzött itt a hétköznapokon

A többi egylettel együtt azonban 1948-ban a Népkört is feloszlatta a belügyminiszter rendelete. A Népkör utcai saját házában működő Népkör minden vagyonát a város vette át. Az épületbe a DÉFOSZ (Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége) helyi csoportja költözött be. Megváltozott az utca neve is: 1946-ban a Puskin név került rá a névtáblára.

Sokáig a központi óvoda működött itt; bizonyára még emlékeznek a régi óvodások az itt eltöltött ovis napokra...

Időközben azonban menthetetlenné vált a régi ház, ezért 1987-ben lebontották. A "Népkör" már nem érhette meg az 1991. esztendőt: azóta ismét ez a név olvasható az utca tábláján.

(A fotó a Kossuth Múzeum tulajdona. Kocsis Gyula felvétele)

A Ceglédi Dózsa György Népi Kollégium diákjai énekelnek

A kép eredetileg egy, a magyar népi kollégiumok tevékenységéről szóló kiadványban jelent meg, még 1977-ben. A felvétel azonban jóval korábbi, hiszen a ceglédi népi kollégium megnyitásáról egy 1946-ban kelt helyi újság tudósított először. "... október 27-én a Surányi Károly József Hadiárva Otthon épületében megnyílt a Dózsa György Népi Kollégium. Az ötvenfős új intézmény igazgatójává Kováts Sándor tanítót nevezték ki" - olvasható a Ceglédi Népszava 1946. november 17-ei számában. Az itt közölt kép alá egyetlen nevet írtak oda; eszerint egy bizonyos B. Nagy László is a fiúk között volt.

A legendás népi kollégiumi mozgalom történetét nem könnyű néhány szóban összefoglalni. Tehetséggondozás, a népi hagyományok éltetése, közéletre nevelés, közösség, baloldaliság, önkormányzatiság: talán ezek a kifejezések illenek leginkább ehhez nevelési-oktatási modellhez. A kor szokásának megfelelően a népi kollégistáknak indulójuk is volt:

"Sej, a mi lobogónkat fényes szelek fújják,

Sej, az van arra írva: Éljen a szabadság!

Sej, szellők, fényes szellők fújjátok, fújjátok,

Holnapra megforgatjuk az egész világot!" - énekelték lelkesen a régi erdélyi népdal átköltött szövegét.

Népi kollégista volt többek között Jancsó Miklós, Soós Imre és Szirtes Ádám, de nagyon sokan léptek közülük a tanári vagy a tanítói pályára. A számos kiemelkedő egyéniséget nevelő mozgalom intézményeinek központi szervezetét NÉKOSZ-nak nevezték. A Népi Kollégiumok Országos Szövetségét 1949 nyarán a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának határozata feloszlatta.

A ceglédi népi kollégium Széchenyi úti épületét a Ceglédi Mezőgazdasági Technikum Diákotthona vette át.

(A szövegben említett kiadvány: Sej, a mi lobogónkat fényes szelek fújják... Népi kollégiumok 1939-1949. Főszerkesztő: Kardos László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1977)

Ünnepi Kossuth Hét Cegléden 1948-ban

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulóját számos rendezvénnyel ünnepelték Magyarországon; természetesen Cegléd sem maradhatott ki a sorból. Nálunk szeptember 19-étől szeptember 25-éig tartott az Ünnepi Kossuth Hét nevű programsorozat. A fotó ennek az eseménynek az egyik pillanatát örökítette meg.

Szeptember 19-én a Kossuth téren készült a felvétel: ezen a napon vette át a város polgármestere a Budapesttől kapott centenáriumi zászlót. A kép bal szélén öltönyös, álló kalapos férfi SZELEPCSÉNYI IMRE (1909-1973), aki 1945-től 1950-ig töltötte be a ceglédi polgármesteri tisztet. Még egyszer - 1957-től 1966-ig - ő állt a város élén, de akkor már "tanácselnök" volt ennek a tisztségnek a neve.

Szelepcsényi Imrétől jobbra ERDEI FERENC (1910-1971) áll. A kiváló szociológus 1948-ban a Nemzeti Parasztpárt képviselőjeként vett részt a ceglédi rendezvényen.

Régi ceglédi családból származott az Erdei Ferenc mellett álló CSALA ISTVÁN (1899-1987). Őt sokan ismerték a városban, hiszen a helyi közélet fontos személyisége volt. A centenárium évében a Független Kisgazdapárt képviselőjeként jutott be a parlamentbe.

Az 1948-ban Budapest által adományozott zászló és az itt közölt fotó a Kossuth Múzeum tulajdona.

Patkós Irma szülei

A képen Ecseri Zsuzsanna és Patkós József. A házasságukból három leány és négy fiú született. A legkisebb gyermeket Irmának hívták. Ő is a Hollós utca 20. számú házban jött világra, 1900. március 8-án. Hosszú évtizedeken át ott lakott és ott hunyt el 1996. október 24-én.

(A kép a Kossuth Múzeum tulajdona)

‌

Kossuth Lajos portréja

A kép festője, a ceglédi születésű Tury Gyula (1866-1932) ezt írta a képre: "Czegléd városának Tury Gyula, München 1893. Kossuth Lajos Amerikában készült 1893 nyarán Washingtonban felfedezett daguerre fényképe után."

A festmény alapjául szolgáló dagerrotípia a bostoni Hawes and Southworth műteremben készült Kossuth amerikai útja során, valamikor 1852. április 17-e és május 18-a között. A kép a Kecskeméthy Mihály által 1893-ban készített celluloid másolat alapján lett közismert és népszerű. Ettől kezdve számos változatban jelent meg ez az ábrázolás; ezek egyike volt Tury Gyula festménye.

Horvai János (1873-1944) szintén ezt a portrét használta fel a Cegléden 1902-ben felavatott Kossuth-szobor főalakjának megmintázásához.

(Tury Gyula festménye a Kossuth Múzeum tulajdona)

‌

A ceglédi kórházról

A legrégebbi kórház Cegléden a Pesti úton, a korábbi "Vörös Ökörhöz" címzett fogadó épületében nyílt meg 1872-ben. A mindössze 23 ágyas kórház szomorú állapota évtizedeken át foglalkoztatta a helyi közvéleményt, de az új intézmény felépítése még sokáig elérhetetlen vágy maradt a városban.

Csak 1929-ben kezdték meg az új kórház építését a Törteli úton, az egykori "katonai gyengélkedő" helyén, sőt annak egyik épületét átalakítva nyílt meg a várva várt intézmény!

"A betegszobák a volt gyengélkedő ház földszintjét és kitoldott emeletét foglalják el, külön épület várja az elmebetegeket és a fertőző betegeket. Külön épület a gazdasági rész, konyhák, mosogatókonyhák, szárítók, központi fűtő berendezés" - mutatta be az új kórházat az egyik ceglédi újság tudósítója. Az igazgató dr. Dobos Ferenc lett; rajta kívül egy főorvos, egy alorvos, egy gondnok, egy házfelügyelő, hat ápoló és a kiszolgáló személyzet várta a betegeket, akik 1930. március 27-én érkeztek át ide a régi kórházból. Az építési és átépítési terveken Kádár Antal és Milus Mihály neve olvasható. A kórházat - országlásának 10. évfordulója tiszteletére - Horthy Miklósról nevezte el a ceglédi képviselő-testület.

Két év múlva, 1932-ben a járványkórház és a B. Molnár Erzsébet szülészeti és női klinika irányítása is a közkórházhoz került.

A Törteli úton 1970-ben épült fel a kórház, új korszerű főépülete, amely azóta újabb részlegekkel bővült. A ceglédi kórházat 1984-ben Toldy Ferencről nevezték el.

(Reznák Erzsébet: Képeslapok Ceglédről. Gerjepart Kiadó, 2003; A képen: képeslap a ceglédi kórházról. Czeglédy Sándor kiadása. A Kossuth Múzeum gyűjteménye.)

Kiszel Mihály és az elsőáldozók

Cegléd, 1970-es évek. (Kaczur Pál felvétele)

‌

A Czeglédi Katolikus Kör székháza

A katolikus kör a régi ceglédi egyletek közé tartozott; alapítása valószínűleg az 1882. évhez kötődik. A Kossuth Ferenc utca - Műhely utca sarkán álló házat 1927-ben szentelték fel.

A kör egyik tagja, Lénárd Andor így emlékezett 1985-ben az egyleti életre:

"Én a Katolikus Legényegylet tagja voltam; ez a Katolikus Kör ifjúsági szervezete volt. A Körbe inkább idősebb emberek jártak, olvasgatni, pipázni. Volt ott egy nagyobb helyiség, ahol a gyűléseket, mulatságokat tartottuk, ahol táncolni lehetett. S volt egy, vagy két kisebb helyiség is. Az egyikben süteményt árultak az asszonyok, lányok, de italt is mértek itt. Az udvaron lehetett kuglizni. A legények és az öregek külön szobában ültek le kártyázni. Amikor meggyújtották a lámpát, az öregek szedelőzködtek és indultak haza. A fiatalság még maradt; akkor lett szabad minden helyiségbe bemenni. Mi, fiatalok nagyon tiszteltük akkor a kort."

Az épületet - melyben 1948 után szolgálati lakások, majd a Hazafias Népfront városi irodája működött - 1990-ben kapta vissza az egyház. Ma a Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola diákjainak ebédlője van itt.

(A Műhely utca mai neve: József Attila utca. A fotó a Kossuth Múzeum tulajdona)

Unghváry László árjegyzéke

Unghváry László (1856-1919) az 1880-as években a Mizsei út mellett bérelt öt holdnyi területen hozta létre az ország első faiskoláját. "Ungváry László szegény ember volt, tudjuk, hogy a faiskolára mennyit költött, amelyben pedig kezdetben vajmi csekély haszna volt ..." - jellemezte a kezdeti nehézségeket az egyik ceglédi újság. De Unghváry nem adta fel; szakképzett kertész és vincellér lévén, a város keleti határában, a Bedében folytatta és kitartásának, vállalkozó kedvének köszönhetően beérett munkájának a gyümölcse. A faiskola mellett szőlőt telepített, foglalkozott borkereskedéssel, kertépítészettel. A nála termelt fák díszlettek a város és az ország kertjeiben, de a facsemeték, a szőlővesszők külföldre is eljutottak.

Unghváry szőlőt telepített a csemői határban, egyik kezdeményezője volt az odavezető vasút építésének, csemői szomszédjával, Végh Sándorral 30-30 ezer korona értékű részvényt jegyzett ennek érdekében.

Építkezett a város belterületén is: 1908-ban kezdte el a négy utca által határolt, 77 méter hosszú, 7 fülkés borpince építését, amelyben az 1912-es kiegészítés után ötvenezer hektoliter bor fért el.

A vállalkozásban nem a pénz, hanem az ész a fontos - hirdette Unghváry László és nemcsak szavai, hanem tettei is erről tanúskodtak. Évente kiadott árjegyzékeiből az ország távoli részeiben is tájékozódhattak az aktuális termékekről a megrendelők. A vásárlásért sem kellett a vevőknek Ceglédre utazniuk; Unghváry László házhoz is szállított és az érzékeny áru mindig időben, épségben megérkezett...

(Az árjegyzék a Kossuth Múzeum gyűjteményébe tartozik; Reznák Erzsébet: Képeslapok Ceglédről. Cegléd, Gerjepart Kiadó, 2003)

Névtábla a dr. Gombos Lajos utcából

GOMBOS (Knopf) PÁL kereskedő 1845-ben költözött Ceglédre. Népes családjából származott IFJ. DR. GOMBOS LAJOS, aki először 1907-ben került a polgármesteri székbe. A szeptember 5-ei tisztújító közgyűlésen a néhány hónappal korábban elhunyt GUBODY FERENC utódaként választották meg őt e fontos posztra. Ő volt az egyedüli jelölt 1908-ban és 1914-ben; így összesen háromszor választották meg a város elöljárójává.

Négy év múlva azonban lemondott: azon a napon (1918. november 2-án), amikor a városi közgyűlés csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz, DR. GOMBOS LAJOS a nyugdíjazását kérve visszavonult és a városból is elköltözött.

A városi képviselők szerették volna, ha visszatér. „A román megszállás első óráiban a város egyes polgáraiból értekezletet hívtak össze, amely közigazgatási bizottságot választott, a polgármesteri állást GOMBOS LAJOSNAK felajánlotta, aki, míg visszajön, DOBOS SÁNDORT bízta meg a polgármesteri teendőkkel.” – olvasható az 1919. augusztusi ülésről készült jegyzőkönyvben. Ő azonban hajthatatlan volt és 1919. szeptember 1-jén végleg lemondott a polgármesteri tisztségről.

A városi közgyűlés 1920-ban ünnepélyesen elbúcsúztatta DR. GOMBOS LAJOST és köszönete jeléül róla nevezte el és "egyesítette" az addigi Magtár és Vásár utcát.

A nemzetgyűlési képviselői mandátum megszerzésére viszont mégis sikerült őt rábeszélniük egykori ceglédi híveinek 1922-ben. A támogatására rendezett Kossuth téri népgyűlésen maga a miniszterelnök, BETHLEN ISTVÁN volt az egyik szónok! Ám a másik jelölt, Haller István kortesei durván megzavarták a gyűlés rendjét. DR. GOMBOS LAJOS visszalépett a jelöltségtől.

GOMBOS LAJOS hatvannyolc éves korában 1949-ben hunyt el. A ceglédi újvárosi temető családi kriptájában helyezték végső nyugalomra.

A róla elnevezett utca 1946-tól a Köztársaság nevet viseli

(A képen: utcanévtábla a Kossuth Múzeum gyűjteményében)

Vasat, vasárut vásároljunk a Berger vaskereskedésben

Az irsai Berger Gáspár 1849-ben kért és kapott letelepedési engedélyt a ceglédi városi tanácstól. „Folyamodását mint becsületes jó magaviseletét igazolt férfiúnak kérelme méltányoltatván, részére a lakhatási jog Cegléd városában s annak határában a szokott terhek viselése mellett megadni rendeltetik.” – olvasható a a döntésről szóló jegyzőkönyvi bejegyzés.

Feltehetően Berger Gáspár kereskedő volt az első, Cegléden letelepedő zsidó polgár, akit néhány hét múlva követett a szintén irsai Berger Jakab is. Az ő családjuk alapította azt a vaskereskedést, amely 1868-ban nyílt meg a a városban. Üzletük a mai Kossuth Ferenc utca 4. számú házban működött; ott lakott a népes család is az épület emeleti részében.

Az 1944-es deportálás a Berger famíliát is sújtotta: közülük tizenketten a holocaust áldozatai lettek, a többiek meg elköltöztek a városból... A háború után a lakásukat és az üzletüket államosították; ez utóbbi azonban még hosszú évekig vasboltként üzemelt. Csak 1997-ben változott meg az üzlet profilja: alapos átalakítás után ekkor költözött be oda a Rossmann Drogéria Parfüméria.

A mellékelt fotó 1936-ban készült az Árpád téren a "Ceglédi Napok" című rendezvényen. Az a "fesztivál" augusztus 29-étől szeptember 5-éig tartott. Kiállítást, vásárt, kulturális eseményeket, árubemutatót nézhettek meg az érdeklődők. Ezen a képen ugyan nem látszik a református nagytemplom tűzben beomlott kupolája, de ez a tragikus esemény baljós árnyat vetett a rendezvényre...

A fotós Czeglédy Sándor (1888-1948) volt; valaha az ő nevét és műtermét is jól ismerték a városban. Ez utóbbi helyén, a Rákóczi úton, a Kossuth Múzeummal szemben napjainkban épül fel egy új és szép társasház.

(A fénykép a Kossuth Múzeum tulajdona.)

Érettségi a Ceglédi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban

A ceglédi gimnázium 1899-ben induló legelső tanévében három tanár - Miskolci Arnold, Glósz János, Vetró Sándor - kezdte meg a tanítást; közülük az "ideiglenes igazgató", Miskolci Arnold érkezett meg először az intézménybe.

Négy hitoktató (Csapó János, Feldmann József, Murányi János, Török József) és egy énektanító (Nagy Sándor) tartozott még a tantestülethez. Vég Áron napidíjas szolga a "szolgaszemélyzet munkakörét látta el.

Az egykori statisztika szerint összesen 92 fiú iratkozott be; ők lettek az I. a és az I. b osztály - és a ceglédi gimnázium legelső - tanulói. A magas létszám oka az volt, hogy az illetékes hatóság a középiskola megnyitásának évében az állami polgári iskola fokozatos bezárásáról is döntött.

Az első osztályok mégis a polgári fiúiskolában kezdték meg a tanévet, hiszen önálló épületükbe csak annak elkészülte után, 1903-ban költözhettek át. Itt tartották a gimnázium történetének első érettségijét 1907 májusában és júniusában. Magyar irodalom és nyelvtanból, történelemből, latinból, mennyiségtanból, természettanból kellett készülniük az írásbeli és szóbeli vizsgálatra. A nyolcadikosok létszáma addigra viszont lényegesen lecsökkent: mindössze 16 diák készült az akkor (is) nagy próbatételnek számító érettségire. Íme, itt a teljes névsor:

Bán László, Bátori Ferenc, Boros Lajos, Doucha László, Farkas Vencel, Fischer Mihály, Gál Lajos, Hitter Győző, József Sándor, Kovács Béla, Lédeczi István, Magyar Mihály, Nádai Albert, Pap László, L. Tóth Kálmán, Vámos Adolf. Az osztályfőnökük dr. Rorák Imre latin-görög-magyar szakos tanár volt

A mellékelt képen KOVÁCS BÉLA számtanfüzetének borítója látható. A gimnázium kiadványa szerint a mai Baranya megyei siklósi járáshoz tartozó Szava községben volt az ő állandó lakóhelye. Kovács Béla hat társával együtt ezt a minősítést kapta az érettségi bizonyítványba: "jelesen érett".

Az irka "gyártója" egyébként az egyik ceglédi nyomda tulajdonosa, Sebők Béla volt; jó üzleti érzékére vall a Cegléden bizonyára kelendőnek számító füzet forgalmazása...

A Kossuth Múzeum sok sikert és jó szerencsét kíván a Kossuth Lajos Gimnázium és valamennyi ceglédi középiskola idén érettségiző diákjának!

(Könyvészeti adatok: Kürti György: A ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizettek névkönyve. Centenáriumi Füzetek 3. Cegléd, 1998; Gőz Sándor: A gimnázium története 1904-től 1918-ig. Centenáriumi Füzetek 8. Cegléd, 2011)

A Népbolt

Eredetileg a "Hangya" Szövetkezet üzlete működött itt, a városháza sarkán. A boltot 1949-ben államosították és a Szolnok megyei Népbolt Nemzeti Vállalat nevű kereskedelmi hálózat vette át. A hálózat neve, székhelye aztán még többször változott, de a NÉPBOLT elnevezés megmaradt... A "22-es" néven is emlegetett üzlet 1992-ben szűnt meg.

(Fotó: Kaczur Pál felvétele, 1960-as évek eleje. A Kossuth Múzeum gyűjteménye)

‌