Hír, program
Városháza
City Hall. Built from 1891 to 1893. Architects: Gyula Illés, Ágoston Márkus and Ernő Balázs (1856-1930)
It stands in the city centre. It is the centre of civil service.
Das Rathaus. Es wurde 1891-1893 nach Entwürfen von Gyula Illés, Ágoston Márkus und Ernő Balázs (1856-1930) errichtet.
Es steht in der jeweiligen Stadtmitte und ist das jeweilige Verwaltungszentrum.
Épült 1891-1893-ban. Tervezte Illés Gyula, Márkus Ágoston és Balázs Ernő (1856-1930)
"Az új városháza emeletére csigákkal emelik be a súlyos gerendákat. Minek az a súlyos, erős gerenda oda? - szól a szemlélődő Ócsai István. Hogy a közgyűlési szónoklatok alatt az emelet le ne szakadjon - felel meg reá hirtelen egy másik városi képviselő."
A beszélgetést még 1891-ben, a városháza építésekor hallgatta ki, jegyezte le és hagyta az utókorra az egyik helyi újság tudósítója…
A városháza alapjai is szilárd talajra épültek, ráadásul hihetetlenül gyorsan dolgoztak a kőművesek, tetőfedők, üvegesek! Az 1891. év május 10-én helyezték el az alapkövet, augusztusban pedig már feltették a homlokzatra a város címerét.
A korabeli tervrajz szerint víz- és villanyvezeték még nem készült az épületben; ezekkel csak a későbbi évtizedekben egészítették ki a városházi komfortot.
A helyi építési bizottság döntése alapján Illés Gyula és Márkus Ágoston tervei szerint, de Balázs Ernő módosításaival épülhetett meg a Kossuth téri épület.
A képtár megtekintéséhez kattintson a fenti kisképekre, vagy ide!
A földszintre üzletek költöztek, a hivatal munkatársai akkor bőségesen elfértek az emeleten. A mindenkori polgármester irodáját a tanácsteremtől jobbra, az épület sarkán, a "bástyszobában" jelölték ki; a tisztség neve többször, de a helye azóta sem változott. A direktórium, a tanács végrehajtó bizottsága, a forradalmi bizottság elnöke ugyanitt dolgozott.
A városháza tanácstermében Gubody Ferenc polgármester elnökletével 1893. február 3-án tartották az első városi közgyűlést. Az ekkor született határozatok közül a gimnázium alapítása történelmi jelentőségű volt a város életében.
A nagyterem bútorzatából sajnos, nem maradt meg semmi; a régi tervrajz szerint annyi azért látszik, hogy eredetileg az elnöki asztal az ablakok előtt, a Kossuth térnek háttal állt, előtte pedig padsorokban ültek a képviselők.
A nagyteremhez folyamatosan bővülő galéria is tartozott; a falakon Kossuth Lajos, Ferenc József, Rudolf trónörökös, , Kossuth Ferenc, Gubody Ferenc portréja, a ceglédi 100-as küldöttség tablója biztosan ott volt.
A második világháború után a Kossuth Múzeum gyűjteménye őrizte meg az innen eltávolított portrékat. Először az 1993-as, aztán a 2019-es felújítás után került ide vissza a Kossuth Ferenc- és a Gubody Ferenc-festmény. Az 1364-ben I. (Nagy) Lajos király által kiadott oklevél és egy 18. századi ceglédi térkép másolata is látható ma a falon.
A városháza látványos megújítása 1943-ban készült el: ekkor épült fel a két emeletes, az addigi U-alakú épületet összekötő szárny.
A homlokzatot többször átszínezték, a földszinti üzletek bérlői kicserélődtek, majd kettő kivételével mára kiköltöztek, a bejáratot áthelyezték, a tanácsterem előtti folyosó falát márvánnyal vonták be; de a7 épület jellege nem változott sokat az idők során. Ám a homlokzatán többször kicserélt államcímer, városcímer, vörös csillag, óra, zászlók mégis pontosan jelzik a történelem változásait…
A városháza udvarában Ceglédhez kötődő személyiségek érdemeire emlékeztet a városi panteon; itt 1997-ben helyezték el az első, Gubody Ferenc nevét őrző emléktáblát. Az ő neve ott áll az aulában elhelyezett emléktáblán is.
Három, a városháza Kossuth téri külső falán lévő emléktábla szintén jeles eseményeket örökített meg. Az ’56-os forradalmi bizottság megalakulása, az 1364-es oklevél kiadása és Táncsics Mihály ceglédi tartózkodása olvasható rajtuk.
A városházáról nagyon sok képeslap készült; a Kossuth-szobor után ez áll a második helyen az eddigi kiadott ceglédi képeslapok listáján. Lefényképezték szemből a homlokzatát, a katolikus templommal együtt, a Szentháromság szoborral az előtérben, a Kossuth tér részleteivel, az Árpád (Szabadság) téri szárnyát, a Jászberényi (Kossuth Ferenc) utcai oldalát.