Üdvözöljük a Ceglédi Kossuth Múzeum honlapján!
KEDVES LÁTOGATÓ!Kérjük, hogy a Kossuth Múzeum látogatói tereiben szíveskedjék maszkot viselni!
Az 1917-ben alapított ceglédi Kossuth Múzeum Pest megye egyik legnagyobb közgyűjteménye. Névválasztásával nemcsak Kossuth Lajosra, hanem az egész famíliára akartak emlékeztetni az alapítók, hiszen a család tagjai közül Kossuth Ferenc is kötődött a Cegléd politikai-társadalmi életéhez.
A Kossuth Múzeum Cegléd egyik legrégebbi intézménye; több évtizede gyűjti és őrzi a helytörténeti, a néprajzi, a numizmatikai, a képzőművészeti és a régészeti műtárgyakat. Többféle gyűjteménye, sokszínű kiállításai, hiánypótló kiadványai, változatos rendezvényei, múzeumbaráti köre révén napjainkban nélkülözhetetlen küldetést töltenek be a városban.
Aktuális
A Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör ünnepi közgyűlése
Benedek Csaba néprajzkutató kiállítása
A kiállítás 2022 február végéig tekinthető meg.
Színek és faktúrák
Színek és faktúrák
Válogatás az első generációs ceglédi festőművészek alkotásaiból
2021. október 21 - 2022. február 27.
A 1880-as évektől Cegléden a nagygazdák és a parasztpolgárok, a kereskedők és az iparos vállal-kozók voltak a város társasági életének motorjai. A polgári ízlés és az általuk támasztott társadalmi igények hatására otthonaikban megjelentek a rep-rezentációs helyiségek. Ezekben az enteriőrökben az országosan is ismert és a helyi jelentőségű al-kotók festményei egyaránt jelen voltak.
Meghatározó volt a polgári és a gimnáziumi oktatás ízlés- és szemléletformáló hatása is. Szakspecifikus tanárok tanították a különböző mű-veltségterületeket, így például a mértani és művészeti rajzot is. Közülük többen nem csak tanítottak, hanem jelentős alkotók is voltak, mint például Kacziány Ödön, Réthy Lajos, Doby Samu, Mayer Péter, Veér László.
A városi, egyházi és magán megbízásokat teljesítő festőművészek mellett akadtak olyanok is, akik egyéb hivatásuk közben hoztak létre jelentős életművet. A Kossuth Múzeum az alapítása óta gyűjti a ceglédi kötődésű alkotók munkáit és azokat a műveket, melyek témája Ceglédhez köthető.
A ceglédi festőművészek első generációjához tartozott:
Túry Gyula (1866-1932) festőművész.
Münchenben és a bécsi Képzőművészeti Akadémián végezte tanulmányait.
Egyházi megrendelései miatt vált országosan ismertté.
Túry Gyula: Körös - Olaj, vászon, 1901.
Réthy Lajos (1849-1931) festőművész.
A ceglédi polgári iskola rajztanára, aki Budapesten és Münchenben tanulta a festőmesterséget. A kor népszerű irodalmi műveihez készített illusztrációival országos hírnevet szerzett magának.
Réthy Lajos: Illusztráció - Akvarell, papír, 1890 körül
Lukácsi János (1883-1944) festőművész.
Réthy Lajos tanítványa. Mesterségbeli tudását Budapesten és Münchenben szerezte. Festészetében az alföldi táj kapott központi szerepet, ugyanakkor számos portrét is készített városi és egyházi megbízára.
Lukácsi János: Téli erdő patakkal - Olaj, farost, én.
Szüle Péter (1886-1944) festőművész.
Budapesten, Hollandiában tanulta a festészetet, de a szolnoki és a kecskeméti művésztelepek voltak számára a legmeghatározóbbak. Rendszeres kiállítója volt a Műcsarnokban megrendezett Nemzeti Szalonnak. Számos díjban, elismerésben részesítették.
Szüle Péter: Téli táj - Olaj, vászon, 1912.
Mayer Péter (1891-1973) Budapesten kapta meg művészeti és mértani rajz szakos diplomáját. A ceglédi gimnázium tanára volt. A kecskeméti és a szolnoki művésztelepeken eltöltött nyarak nagy hatással voltak rá. Alkotói tevékenysége szerte-ágazó volt, de a portéfestészet terén jeleskedett.
Oldal Lajos (1894-1979) Doby Samu gimnáziumi rajztanár növendéke volt. A család anyagi helyzete miatt nem tanulhatott felsőoktatási intézményben. A kecskeméti művésztelep jelentette számára a szakmai alapokat.
Oldal Lajos: Zalabéri táj (részlet) - Olaj, karton, 1959.
Veér László (1896-1979) a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett rajztanárként és a ceglédi polgári iskolában tanított. Elsősorban akvarell és olajképei váltak ismertté, de alkalmazott műfajú munkái, illusztrációi is jelentősek.
Veér László: Ceglédi útkereszteződés (részlet)
Akvarell, papír, 1963.
Zakar József
