Bíbor és arany - időszaki kiállítás
A MAGYAR NEMZET ÉLŐ ESZMÉNYESÜLÉSE
A magyarok Mózese. Isten második fia. A magyar szabadság megváltója. A nemzet édesatyja. A megdicsőült halhatatlan félisten. A turini remete. Hazánk felejthetetlen kormányzója. A haza második megalapítója.
"A magyar emigráció sem nem pótolódott, sem ki nem halt, sem elvei nem jutottak érvényre; hanem elmállott, elpárolgott, mint a kámfor - nyomtalanul" - Kossuth jellemezte így az egykor népes és aktív 48-as emigránsok csoportját. Az 1870-es évektől ő is igyekezett távol maradni magyarországi közélettől. Önként választott olaszországi lakhelye messzesége, politikai csalódásai, családi gyásza, fiainak elköltözése, magánya, anyagi veszteségei keserűséget hoztak az életébe, de a lassan aggastyánkorba érő Kossuth mégis a tiszteletreméltó erőt, az emberi tartást, a harmóniát jelentette a hazai nyilvánosság számára. Őt is érdekelték a magyar közügyek, méltányolta az otthoni változásokat és véleményét gyakran le is írta és eljuttatta a magyar sajtóhoz. Igyekezett minden levélre, küldeményre válaszolni, néha erőn felül is megtette ezt. Ezzel a tevékenységével megújította a nyílt levél műfaját, de mindig csak akkor írt aktuális témákról, ha kérdezték.
"A ’hosszú élettel megáldott’ Kossuth Lajossal ez történt: addig élt, míg eszmévé, érzéssé finomult, szinte levetve testi valóságát" - így jellemezte különleges helyzetét Szekfű Gyula történész.
A Kossuth alakja köré szőtt kultusz 1894. március 21-étől, a halála napjától új alakot öltött. Természetesen a tartalma is sokat változott az idők során: pontos leírásához hosszú terjedelmű szövegre lenne szükség. Térben és időben egyaránt létező, pusztán gazdag múltja révén is tiszteletreméltó jelenség. Talán a film (dokumentumfilm, játékfilm) az egyetlen műfaj, amelyben nem kapott még hozzá méltó szerepet Kossuth Lajos.
A Kossuth-kultuszt megjelenítő tárgyak nagyobb tömege egy-egy kossuthi évfordulóhoz kötődik. Születésének a századik (1902) és a kétszázadik (2002), halálának a hetvenedik (1964) és a századik (1994), a negyvennyolcas forradalom és szabadságharc századik (1948) évfordulója, a millecentenárium (1996) is szemmel látható mennyiségben gyarapította a kollekciót. De szóba kerül Kossuth neve a retorika, a hadtörténet, a numizmatika, a pénztörténet, a botanika, a gasztronómia, a csillagászat, a néphagyomány, a népzene, a különböző zenei műfajok és a politikatörténet kapcsán is. Reklámoztak a nevével konyakot, sört, cigarettát. Divatot teremtett a kalapjával, a szakállával, a kedvelt ruhadarabjával. Róla nevezték el az első magyar rádióadót, a legmagasabb rangú magyar kitüntetést. Iratai, újságcikkei, levelei bárki számára hozzáférhetők és napjainkban már az interneten megtalálhatók. A Kossuth Múzeum a honlapján és a közösségi médiában törekszik Kossuth tevékenységének megismertetésére. A Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör Facebook oldala kifejezetten a Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya éltetése érdekében jött létre.
Kiállításunk valamennyi műtárgya a Kossuth Múzeum tulajdona.
A KOSSUTH-KULTUSZ…
… különleges jelenség a magyar történelemben. Olyan közös alkotás, amely nemcsak a névadóról, hanem a mindenkori alkotókról és korukról is szól. Ezert élhette túl ez a sajátosan magyar hagyomány a változó éveket, hiszen mindig képes volt és képes lesz a megújulásra.
A hagyomány egyik fejezete a Kossuth Lajosról megszámlálhatatlan mennyiségben és műfajban készült ábrázolások gyűjteménye. Ezek között külön kategóriát jelentenek az emléktárgyak, melyeket felsorolni vagy csoportokba rendezni majdnem lehetetlen vállalkozás. Bár van köztük meghökkentő, olykor bizarr darab is, de a létrehozókat és a felhasználókat szinte mindig a Kossuth iránti legnagyobb tisztelet vezette.
A most következő képet is a Kossuth Múzeum páratlanul gazdag gyűjteményéből válogattuk be a kiállításba.
"Kézírásos szavakból összeállitott Kossuth-kép" - ezt írták be a leltárkönyvbe 1959-ben. A képen rajta van az alkotó neve is: "Erdélyi. Arad 1890" - mindössze ennyit árult el önmagaról és az alkotás idejéről, helyéről a rejtélyes szerző.
A mikroszkópikus betűkből összeállitott képet szabad szemmel "elolvasni" ugyan nem lehet, de egy ceglédi gimnazista, ifj. Kürti Béla 1967-ben nem sajnálta az idejét és önként megoldotta ezt a lehetetlennek tűnő feladatot! Tizenöt A/4-es papírra rá is gépelte munkaja eredményét.
Tizenkét verset és egy prózai alkotást talált a képen/képben. Rajzot és használati utasítást is rögtönzött az olvasó számára. "A szöveg a fejtetőn kezdődik és a fej jobb oldalán lefelé halad
a bajusz-szakállon át a bal oldalon fel a fejtetőig" - kezdődik a képhez tartozó eligazítás.
A terjedelmes szöveg alcímeiből az derül ki, hogy a Kossuth-rajongó Erdélyit egy Kossuth-kép nézegetése ihlette saját alkotására.
"Mély illetéssel állok itt előtted
Megszólamlásig hű egy műremek, Rabszolgaságban akik nagyra nőttek,
Imára jertek ide emberek" - írja az egyik versszakban.
A verset egykor elolvasó gimnazista, ifj. Kürti Béla később régész lett, hosszú ideig a szegedi Móra Ferenc Múzeum sikeres munkatársa volt. Ötvenhat évvel ezelőtti teljesítményét ezúton még egyszer köszöni meg a Kossuth Múzeum!
A "BÍBOR ÉS ARANY" CÍMŰ KIÁLLÍTÁS TOVÁBBI OLDALAI:
A Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya »
Bevezető a Kossuth-kultuszról »
Kossuth Lajos kézírásos hagyatéka az emigrációból »
A ceglédi Kossuth-kultusz 1877-1894. A ceglédiek turini látogatása, 1877. január 24. »
A ceglédi Kossuth-kultusz 1894-től napjainkig »
A ceglédi Kossuth-kultusz 120 éves a ceglédi Kossuth-szobor »
Kossuth-ábrázolások a képzőművészetben »
A magyar nemzet élő eszményesülése »
Kossuth Lajos bélyegeken, emlékbélyegzőkön, emlékborítékokon »
Kossuth Lajos és a Kossuth-címer »
Kossuth Lajos emléktárgyakon »
Kossuth Lajos papírpénzeken, kitüntetéseken, jelvényeken, érmeken, érméken »