Bíbor és arany - időszaki kiállítás

KOSSUTH LAJOS ÉS A KOSSUTH-CÍMER

Bár a Kossuth-címer az 1848-1849-es szabadságharcnak köszönheti a születését, nem lett belőle hivatalos államcímer. Akkor, 1849-ben ugyanis Magyarország büntetésének jeleként "vette le" a koronát az ún. kiscímerről. Az eredménye ennek a döntésének mégsem a bűntudat, hanem éppen az öntudat lett. A korona helyére ugyanis, kardot vagy Kossuth-kalapot rajzoltak a katonai címerekre és így használták azt a szabadságharc végéig.

A hagyomány aztán végképp összekötötte ezt a szimbólumot Kossuth nevével, azaz a nemzeti függetlenség és jogállam fogalmával. Ez lett a hivatalos államcímer 1918-as első és az 1946-os második Magyar Köztársaságnak. Ezt tűzték ki az ’56-os pesti forradalom hívei és harcosai október 23-én és döntésüket a Munkás-Paraszt Kormány 1956. november 4-ei rendelete is megerősítette. De 1957-ben újra száműzött lett a Kossuth-címer, hogy szokatlanul éles viták után a rendszerváltozás első parlamenti döntése ismét a koronás címert helyezze vissza a jogaiba.

A Kossuth-címer kitűzők, hímzések, faragványok, dísztárgyak, aprónyomtatványok formájában örökre bekerült a magyar néphagyományba. Fénykorát 1948-ban, a magyar forradalom és szabadságharc centenáriuma jelentette: bélyeg, emléktábla, kiadvány, újság stb. jelzi a népszerűségét. A centenárium jelképével díszített emléktáblák közül egy-egy található a Kossuth Múzeum aulájában, a történeti gyűjtemény raktárában és a ceglédi vasútállomás forgalmi irodája bejárata mellett.

JÁTÉK

Kattints az alábbi linkre! Ha összeilleszted a puzzle darabjait, akkor az 1965-os forradalmárok Kossuth-címeres jelvényét láthatod meg! Érdemes a felületet teljes képernyőre tenni!

https://www.jigsawplanet.com/?rc=play&pid=34fc71b97e50

A "BÍBOR ÉS ARANY" CÍMŰ KIÁLLÍTÁS TOVÁBBI OLDALAI: