OLDALTÉRKÉP
 
 

Hír, program

Kossuth Művelődési Központ

2021.12.03. 19:27 [TT] Rovat: QR - Cegléd Épített öröksége

Kossuth Művelődési Központ

 Kossuth Community Centre. Built in 1927. Architect: Mihály Milus (1891-1948)

Designed and built by the craftsmen of Cegléd and it used to be their centre. Today it is the home of culture with an auditorium, exhibitions and communities.

 Das Kossuth Kulturzentrum. Es wurde 1927 nach den Plänen von Mihály Milus (1891-1948) errichtet.

Cegléder Handwerker haben die Pläne entworfen, sie haben es bauen lassen, das Gebäude war ihr kulturelles Zetrum. Auch heute funktioniert es als Zenrtum der Kultur mit einem Theater, mit Ausstellungen.

  Épült 1927-ben. Tervezte Milus Mihály (1891-1948)

Cegléden 1885-ben alakult meg az Ipartestület 550 taggal, első elnöke Károli Kálmán kalaposmester, első jegyzője pedig Donovitz Ferenc kereskedő lett. Ez a sajátos testület egyszerre töltötte be a hatóság, érdekvédelmi, társadalmi és művelődési szervezet szerepét. Feladatai közé tartozott az inasok, segédek, mesterek szakképzése, az erről szóló iratok kiállítása, ellenőrzése, az iparosok tevékenységének figyelemmel kísérése, a kontárok megbüntetése.

Betegsegélyző egylete a munkaképtelen szaktársak megsegítéséről gondoskodott. De a tagok a szabadidejüket is szívesen eltöltötték az Ipartestületben: színelőadásokat, bálokat, kiállításokat rendeztek, a könyvtárszobában olvastak, a vendéglőben bort mértek.

A képtár megtekintéséhez kattintson a fenti kisképekre, vagy ide!

Népszerű volt az Ipartestületi Dalkar, amely a város határain kívül is szerepelt.

Az iparos ifjúság külön csoportot alkotott a testületen belül, a szórakozás és az önképzés egyaránt hozzátartozott a tevékenységükhöz.

Új, saját székházuk első építési terveit Hegedűs Mihály műépítész készítette el 1925-ben. A kezdeti lelkesedés azonban elmúlt, a megrendelők pénze elfogyott, a munka megindulása egyre váratott magára. Az építőbizottság egyik tagja, Milus Mihály végül megunta a huzavonát; nagylelkű felajánlását egy, az Ipartestülethez címzett levelében tette meg. "Elvállalom a kultúrház minden néven nevezendő tervezési és építés művezetői munkálatait, az azzal  járó építőmesteri felelősségeket, valamint a kimondott erőműtani és teherbíró képességek összes kiszámításait, a kötelező erkölcsi és anyagi felelősség mellett."

A kultúrház 1927-re készen állt, az ünnepélyes átadást december 4-én tartották meg. Ám az első igazán nagyszabású estélyt december 28-án rendezték meg: színházi előadással tették emlékezetessé.. A létesítmény hasznosításával egyébként az iparosokból és közismert helyi polgárokból álló kultúrbizottság gondoskodott a továbbiakban. Rendszeres filmvetítéseket is rendeztek itt 1933-tól; a Kossuth nevű mozi egészen az 1970-es évekig működött.

Az épületet az 1930-as években új szárnnyal bővítették ki, 1948-ban pedig a fenntartásban történtek jelentős változások. Az Ipartestületet nemcsak átnevezték, hanem át is szervezték, az épületét államosították, de az eredeti funkciója megmaradt. A ceglédi kulturális élet egyik meghatározó pontjává vált az évtizedek alatt; közösségei, kiállításai, színházi előadásai, rendezvényei révén régóta a helyi művelődés biztos támasza az itt működő intézmény.

Értékelés: 5/1