Bíbor és arany - időszaki kiállítás

A CEGLÉDI KOSSUTH-KULTUSZ 1894-TŐL NAPJAINKIG

A ceglédi Kossuth-kultusz eddigi történetének meghatározó eseménye volt a 100-as küldöttség turini látogatása: ennek a közösségnek is köszönhető e nemes hagyomány folyamatos éltetése. Kossuth nyolcvanadik születésnapja, magyar állampolgárságának elvesztése, a 90. születésnapja országszerte újabb elemekkel gazdagította e különleges tisztelet.

Kossuth 1894-es halála, a temetése és a személyéhez kötődő évfordulók szintén változatos, olykor szokatlan formát és tartalmat adtak a tisztelőinek és az ellenségeinek. 

A 19. század végétől kezdve számos látható jele volt a Kossuth-kultusznak a Cegléden. A helyi iparosok ünnepséget tartottak Lajos napját és ilyenkor táviratban üdvözölték a kormányzót is. A ceglédi képviselő-testület tagjai részt vettek a halott Kossuth Lajos 1894. március 28-ai turini búcsúztatásán, ott voltak az április 1-jei budapesti temetésen, döntöttek egy "Kossuth-obeliszk" felállításáról. Különleges alkalom volt Kossuth Ferenc Ceglédre érkezése, majd 1896-os első országgyűlési képviselővé választása is.

Az Árpád (ma: Szabadság) téren 1902-ben állították fel Kossuth Lajos szobrát, Horvai János alkotását. A legelső ceglédi köztéri szobor sorsa külön fejezetet alkot a városi helytörténetben. Az emlékművet Kossuth 100. születésnapján, szeptember 19-én avatták fel; az ünnepséghez több különleges esemény kötődött. Ezek közül a ceglédi nők kezdeményezése maradandóvá vált: március 20-án hosszú idő óta virágcsokrot visznek a szobor talapzatához.

Kossuthról elnevezett egylet (Kossuth Kör) csak egy volt a városban, de a Népkör és a református egyház hosszú éveken át fontos találkozóhelyet jelentett a "kosutozó" ceglédieknek.

Az egész Kossuth család nevét viselő városi múzeum 1917-es alapítása új korszakot jelentett a Kossuth-kultusz szellemi és anyagi javainak összegyűjtésében, dokumentálásában és a nyilvánosság elé tárásában. Sok viszontagságos év és háborús pusztítás után napjainkban ez az intézmény gondozza az ország leggazdagabb Kossuth-gyűjteményét.

A ceglédi gimnázium 1899-es alapításához közvetve ugyan, de szintén hozzájárult a Kossuth-kultusz: az intézményt a kezdetektől fogva Kossuth nevével emlegették, pedig hivatalosan csak 1919-ben vehette fel ezt az elnevezést. Az 1902-ben kiírt építési tervpályázaton Pártos Gyula terveit fogadta el a bíráló bizottság, melyet "Kossuth népének" jeligével nyújtott be a tervező.

A Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya természetesen nem egyenlő a szakadatlan fejlődéssel; voltak, vannak és lesznek szebb és szegényes korszakai. Rendezvények, ünnepségek, vetélkedők, történetek, versek, dalok, sportegyesületek, téesz, üzemi brigád, úttörőcsapat, ételrecept, reklám, ismeretterjesztő kiadványok, érmek, jelvények, pénzek, emléktárgyak ez a (nem teljes) névsora azoknak az alkotásoknak, melyek legalább nevükben őrzik a kossuthi hagyatékot. E hagyaték révén Kossuth Lajos példa nélküli személyiség a magyar történelemben!

FELADAT

JÁTÉK

Kattints az alábbi linkre!

https://www.jigsawplanet.com/?rc=play&pid=06f67f89b556

A "BÍBOR ÉS ARANY" CÍMŰ KIÁLLÍTÁS TOVÁBBI OLDALAI: